Egy hőszivattyúba befektetni nagyobb anyagi ráfordítást igényel, így elvárható, hogy hosszú ideig hatékonyan és üzembiztosan működjön rendszer. A beüzemeléssel biztosítható, hogy a gyártói előírásoknak és az egyéb biztonsági és hatékonysági normáknak megfelelően telepített rendszert kap a felhasználó, ezáltal a hőszivattyú a lehető legjobban fog működni, illetve az esetleges meghibásodás miatti gyártói garancia érvényesíthető.
A beüzemelésnek nem feladata a tervezés és kivitelezés; készre szerelt, feltöltött fűtési és használati melegvíz rendszerre kötött, elektromosan bekötött vagy előkészített, vezérléssel ellátott rendszert lehet üzembe helyezni.
A beüzemelés nemcsak a megrendelőt, de a kivitelezőt is szolgálja, azáltal, hogy feltárja az esetleges hibákat, amit javítani lehet mielőtt valami meghibásodna és garanciavesztéssel vagy vagyoni kárral járna.
Általánosan elmondható, hogy a hőszivattyúk meghibásodása, rosszul működése sokszor tervezési és kivitelezési hibára vezethető vissza. Természetesen lehet némi gyártási hibás alkatrész, amit a gyártó garanciában kicserél.
A leglényegesebb szempont a gyártói telepítési előírások betartása, amelyet a tervezőnek és kivitelezőnek is ismernie kell. A gyártók nagy része ezt sajnos csak angol nyelven biztosítja, de folyamatosan tartanak képzéseket, ahol mindent meg lehet tanulni, illetve meg lehet kérdezni. Ajánlott, hogy jól képzett, jogszabályokat is ismerő telepítő (képesített klíma/hőszivattyú szerelő, épületgépész, villanyszerelő) végezze a szakmunkát, így kisebb a hibázás lehetősége.
A beüzemelés folyamán a beüzemelő elvégzi a szoftveres programozási és hardveres (kapcsolós) beállításokat, a felhasználót kioktatja a hőszivattyú működtetéséről, a felhasználói menü beállításokról és tájékoztatja a esetleges kötelező szerviz, karbantartás és szivárgás vizsgálati kötelezettségéről, várható költségeiről is.
Hőszivattyús rendszer beüzemelése az alábbi általános kritériumokat vizsgálja:
- tervezés:
– a gépész terv tartalmazza-e gyártó által előírt vagy ajánlott szerelvényeket, mint például a mágneses iszapleválasztó, megfelelő méretű tágulási és puffer tartály, megfelelő csődimenzió, biztonsági-, mérő- és szabályzó szerelvények stb. - hűtőköri kivitelezés – osztott/split rendszer esetén:
– gyártói előírás szerint csőhossz és csőátmérővel van-e telepítve, szakszerű nyomáspróba és vákuumolás megtörtént-e, megfelelő mennyiségű hűtőközeg van-e a rendszerben.
Ezekről a klímás kivitelezőnek írásban nyilatkoznia kell. - gépészeti kivitelezés, fűtési és HMV rendszer
– a legfontosabb, hogy az előírt víztömegáram meglegyen, ami függ a csődimenziótól és a HMV tartály hőcserélő méretétől illetve a megfelelő vízminőség, így a hőcserélő és a készülékbe beépített szerelvények védve legyenek a szennyeződéstől - Elektromos kiépítés:
– előírt áramerősség, kábel keresztmetszet, védelmi eszközök megvannak-e - Kivitelezői nyilatkozatok (amiket már a beüzemelés előtt kérhetnek):
– felelős kivitelezői nyilatkozat, telepítési nyilatkozat,
– érintésvédelmi jegyzőkönyv (ez használati melegvíz készítés esetén kötelező),
– vízminőségi nyilatkozat,
– nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a hőszivattyú teljesítménye és a tervező által megadott épület hővesztesége összhangban van és a hidraulikai kör beszabályozása megtörtént,
– nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a telepítés során a „zajvédelmi” előírások betartásra kerültek (szabványos elhelyezés, megfelelő telepítési távolságok, pótlólagos zajvédő kialakítások elhelyezése, stb. )
A beüzemelő jegyzőkönyvvel vagy garanciajeggyel hitelesíti, hogy a rendszer az előírásoknak megfelelően működik. Ha valami nincs rendben, megtagadhatja a beüzemelést, „NEM MEGFELELŐ” minősítéssel élhet vagy a Jegyzőkönyvben rögzítheti a hiányosság tényét, pótlását.
A beüzemelést a fogalmazó cégek vagy gyártói képviseletek térítési díj ellenében végzik, nem megfelelés esetén többszöri kiszállási díjjal is lehet számolni, így érdemes a beüzemelés előtt pontosan tájékozódni a feltételekről.